Az altatás által nemcsak nem vagyunk eszméletünknél, és nem érzünk fájdalmat sem, de a védekező reflexeink (pl. nyelési- és köhögési reflex) sem működnek. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy a gyomor tartalma a torokba kerül, belélegezzük és mindez súlyos tüdőgyulladást idézhet elő. Ebből kifolyólag az altatás előtt – saját érdekében – legalább hat órával ne vegyen magához szilárd táplálékot és az altatást megelőző négy órában, ne igyon semmilyen folyadékot.

A modern gyógyszerek lehetővé teszik, hogy Ön gyorsan és könnyedén kerüljön egy az alváshoz hasonlító állapotba. Az altatást altatóorvosunk végzi, ennek során folyamatosan altató, nyugtató és fájdalomcsillapítókat adagol. Az infúziós kanülbe való befecskendezéskor Ön körülbelül fél-egy percen belül elalszik. Miután Ön elaludt, aneszteziológusaink folyamatosan ellenőrzik az életfontosságú szervek működését és az altatás mélységét. A ma rendelkezésre álló gyógyszerek segítségével ezek nagyon pontosan és gyorsan szabályozhatók. Önnek tehát nem kell azon aggódnia, hogy a műtét során felébred.

Általában szerencsés, ha az altatás időtartama nem több másfél óránál, miután még kellemesnek mondható az ébredés. Ha ettől hosszabb időt vesz igénybe a beavatkozás, ajánlott, ha két alkalomra osztjuk el a teendőket. Az altatásban általában csak azokat a beavatkozásokat célszerű elvégezni, amelyek egyébként fájdalmasak lennének, mint például a foghúzások, fogfúrások vagy egyéb műtétek. A fogászati kezelés befejezését követően az altatóorvos folyamatosan felfüggeszti az altatószer hatását, ezután a páciens rövid idő múlva felébred , kezelés után nem sokkal kísérővel otthonába távozhat.

A műtét utáni fellépő fájdalmakat nem lehet teljes mértékben kizárni, így a lefolytatott beavatkozás jellegétől függően, szükséges lehet fájdalomcsillapítót használni. Azért, hogy a műtét utáni időt a lehető legkellemesebbé tegyük az Ön számára, már a beavatkozás előtt és alatt a megkívánt szintre hangoljuk a fájdalomcsillapító adagolását.

Köztudottan minden altatásos beavatkozásnak veszélye van. Azonban az altatás napjainkban már olyan biztonságos, mint azt megelőzően soha. Ezt az örvendetes tényt elsősorban az új gyógyszerek fejlődésének köszönhetjük, továbbá annak, hogy az életfontosságú szervek működése jobban ellenőrizhetővé vált. Ezért ma azt mondhatjuk, hogy a fellépő komplikációk kockázatát főleg a páciens kísérő betegségei és az elvégzett beavatkozás kockázatai határozzák meg, az altatás kisebb mértékben felelős ezért. Egészséges páciensek számára ez a kockázat rendkívül alacsony. Fogászati altatásnál nálunk talán azért nem lépett fel eddig még soha komplikáció, mert a páciensek nem komoly betegségben szenvedő, elesett emberek, hanem egyébként egészséges „fogbetegek”.

Korábban a rosszullét és a hányinger majdnem, hogy elkerülhetetlen következményeinek számítottak minden egyes altatásnak . A modern gyógyszerek lényegesen ritkábban váltanak ki kellemetlen mellékhatásokat, néhány közülük, pedig még a mellékhatások kezelésére is alkalmas. Ennek ellenére ma sem zárhatjuk ki, hogy az ébredés szakaszában és az altatást követő órákban esetlegesen ne lépjen fel rosszullét. Ennek gyakorisága és megjelenése a páciens általános egészségi állapotától, és a lefolytatott műtéttől függ. Ismert rosszullétre utaló hajlam esetén azonban különleges megelőző intézkedéseket tudunk alkalmazni.

Az altatást követő korai folyadékbevitel és a szilárd táplálék fogyasztása gyakran rosszulléthez és hányingerhez vezethet. Ezért saját érdekében, kérjük, hogy az altatást követően három órán keresztül ne igyon, hat órán keresztül pedig ne vegyen magához szilárd táplálékot. Az ezt követő étkezéseknél kövesse a fogorvos utasításait.