Kisebb formai hibák, fog elszíneződések teljes korrigálására szolgál a porcelánhéj, amely az esztétikai fogászat legmodernebb és legelegánsabb megoldása. Ezzel az eljárással nem kell a teljes fogkoronát lecsiszolni, néhány tized millimétert kell a fog ajak felöli fogfelszínéből eltávolítani, így értékes foganyag őrizhető meg. Félévente javasolt a fogkő eltávolítása ultrahangos készülék segítségével.

Az arc legfeltűnőbb része a szemek mellett az ép és egészséges fogak, amelyek ápolt és fiatalabb külsőt kölcsönöznek, szebbé teszik az arcot. Fiatalon a legtöbb embernek fehérek a fogai, de az évek során, a dohányzás, az elfogyasztott ételek és italok hatására a fogak elszíneződhetnek. A mai modern fogfehérítési technikáknak köszönhetően az elszíneződések megszüntethetőek. A felszíni elszíneződések esetében első lépésként eltávolítják a lepedéket, a fogköveket, végül tisztára és simára polírozzák a fogak felszínét.

Az öntött tömést (inlay/onlay) foglenyomat alapján készítik el fogtechnikusaink. Készülhet műanyagból, kerámiából és nemesfémből, és a lenyomat vételt követő néhány napon belül egy speciális ragasztóval rögzítik szakembereink. Előnye, hogy bármilyen fogszín színárnyalat utánozható, és rendkívül pontosan illeszkedik ez eredeti, megmaradt foghoz. Élettartalma többszöröse a hagyományos töméseknek, és kifejezetten ajánlott az amalgámtömések helyettesítésére.

Az első maradó fog megjelenésétől (kb. 6 éves kortól) javasolt a barázdazárás, ahol a barázdák feltöltésével megakadályozzuk a fog elszuvasodását, hiszen a barázdák mélyén meghúzódó lepedék károsíthatja a fogakat.

Gyökérkezelés és tömés esetében a fogbél eltávolítása történik meg helyi érzéstelenítésben. A gyökérkezelt fogat egy speciális csappal erősítjük, amely majdnem teljes értékűvé teszi a gyökérkezelt fogat.

Fogaink állapota jelentősen befolyásolja fizikai, mentális és szociális egészségünket. Fizikai funkciójuk, hogy apróra őröljék az ételt, ezzel elősegítve emésztőrendszerünk működését. Ezen kívül jelentős az esztétikai szerepük is. Az egészséges, ápolt fogazat nem csak szép, de jó közérzetet biztosít. Ezzel szemben az elhanyagolt fogak a legszebb mosolyt is elronthatják és kellemetlen szájszagot okozhatnak, betegségek kialakulásában játszanak szerepet, sőt tényleges funkciójukat – a rágást – sem képesek maradéktalanul ellátni.

Kiknek javasoljuk a fogászati kezeléseket altatásban?

Ha valaki kellemetlen élmény miatt szorong, vagy fokozott félelemmel viszonyul a beavatkozáshoz.

• Fog- és szájsebészeti beavatkozások, nagy területre kiterjedő általános fogászati beavatkozások esetében.
• Erős hányinger miatt, a kezeléseket másképpen el nem tűrő személy esetében.
• Abban az esetben, ha a paciens együttműködésre képtelen, fogászati ellátás szempontjából problémás, esetleg fogyatékkal élő.
• A fogorvosi beavatkozás körülményeit kerülni kívánó paciensek esetén.

Kizáró okok:

• Súlyos szív-, és érrendszeri betegségek.
• Enzim betegségek (amely miatt az altatószerek lebontása okoz problémákat).
• Tüdőbetegség, asztmatikus betegségek.
• Máj, vese, inzulinnal kezelendő cukorbetegség (kórházi utókezelést igényelhet).

Mindezeknél a betegségeknél is természetesen lehetséges az illető altatása, de intenzív osztály szintű fekvőbeteg hátteret szükséges biztosítani, így az általános fogászati rendelőben ez nem végezhető el.

Egy általános orvosi vizsgálattal, megfelelő laboreredményekkel és az EKG vizsgálattal minimalizálható a szövődmények kockázata. (Ezeket az előzetes vizsgálatokat, Ön a háziorvosától is kérheti előzetesen.)

Csak olyan páciens számára végezhető altatásban beavatkozás, akik nem szenvednek semmilyen súlyos szervi betegségben, nem állnak folyamatos orvosi kezelés alatt.

TUDNIVALÓK MŰTÉT ELŐTT

Miért nem szabad a műtét előtt enni és inni?

Az altatás által nemcsak nem vagyunk eszméletünknél, és nem érzünk fájdalmat sem, de a védekező reflexeink (pl. nyelési- és köhögési reflex) sem működnek. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy a gyomor tartalma a torokba kerül, belélegezzük és mindez súlyos tüdőgyulladást idézhet elő. Ebből kifolyólag az altatás előtt – saját érdekében – legalább hat órával ne vegyen magához szilárd táplálékot és az altatást megelőző négy órában, ne igyon semmilyen folyadékot.

Az altatószerek hatása és a beavatkozás időtartama

A modern gyógyszerek lehetővé teszik, hogy Ön gyorsan és könnyedén kerüljön egy az alváshoz hasonlító állapotba. Az altatást altatóorvosunk végzi, ennek során folyamatosan altató, nyugtató és fájdalomcsillapítókat adagol. Az infúziós kanülbe való befecskendezéskor Ön körülbelül fél-egy percen belül elalszik. Miután Ön elaludt, aneszteziológusaink folyamatosan ellenőrzik az életfontosságú szervek működését és az altatás mélységét. A ma rendelkezésre álló gyógyszerek segítségével ezek nagyon pontosan és gyorsan szabályozhatók. Önnek tehát nem kell azon aggódnia, hogy a műtét során felébred.

Általában szerencsés, ha az altatás időtartama nem több másfél óránál, miután még kellemesnek mondható az ébredés. Ha ettől hosszabb időt vesz igénybe a beavatkozás, ajánlott, ha két alkalomra osztjuk el a teendőket. Az altatásban általában csak azokat a beavatkozásokat célszerű elvégezni, amelyek egyébként fájdalmasak lennének, mint például a foghúzások, fogfúrások vagy egyéb műtétek. A fogászati kezelés befejezését követően az altatóorvos folyamatosan felfüggeszti az altatószer hatását, ezután a páciens rövid idő múlva felébred , kezelés után nem sokkal kísérővel otthonába távozhat.

Mennyire erős a fájdalom műtét után?

A műtét utáni fellépő fájdalmakat nem lehet teljes mértékben kizárni, így a lefolytatott beavatkozás jellegétől függően, szükséges lehet fájdalomcsillapítót használni. Azért, hogy a műtét utáni időt a lehető legkellemesebbé tegyük az Ön számára, már a beavatkozás előtt és alatt a megkívánt szintre hangoljuk a fájdalomcsillapító adagolását.

Jár-e valamilyen kockázattal az altatás?

Köztudottan minden altatásos beavatkozásnak veszélye van. Azonban az altatás napjainkban már olyan biztonságos, mint azt megelőzően soha. Ezt az örvendetes tényt elsősorban az új gyógyszerek fejlődésének köszönhetjük, továbbá annak, hogy az életfontosságú szervek működése jobban ellenőrizhetővé vált. Ezért ma azt mondhatjuk, hogy a fellépő komplikációk kockázatát főleg a páciens kísérő betegségei és az elvégzett beavatkozás kockázatai határozzák meg, az altatás kisebb mértékben felelős ezért. Egészséges páciensek számára ez a kockázat rendkívül alacsony. Fogászati altatásnál nálunk talán azért nem lépett fel eddig még soha komplikáció, mert a páciensek nem komoly betegségben szenvedő, elesett emberek, hanem egyébként egészséges „fogbetegek”.

Felléphet-e rosszullét altatás után?

Korábban a rosszullét és a hányinger majdnem, hogy elkerülhetetlen következményeinek számítottak minden egyes altatásnak . A modern gyógyszerek lényegesen ritkábban váltanak ki kellemetlen mellékhatásokat, néhány közülük, pedig még a mellékhatások kezelésére is alkalmas. Ennek ellenére ma sem zárhatjuk ki, hogy az ébredés szakaszában és az altatást követő órákban esetlegesen ne lépjen fel rosszullét. Ennek gyakorisága és megjelenése a páciens általános egészségi állapotától, és a lefolytatott műtéttől függ. Ismert rosszullétre utaló hajlam esetén azonban különleges megelőző intézkedéseket tudunk alkalmazni.

Mikor lehet ismét enni és inni?

Az altatást követő korai folyadékbevitel és a szilárd táplálék fogyasztása gyakran rosszulléthez és hányingerhez vezethet. Ezért saját érdekében, kérjük, hogy az altatást követően három órán keresztül ne igyon, hat órán keresztül pedig ne vegyen magához szilárd táplálékot. Az ezt követő étkezéseknél kövesse a fogorvos utasításait.

• Fogeltávolítás; foghúzás feltárásból;
• A foggyökér, a fogmeder nyúlvány sebészi eltávolítása;
• Bölcsességfog eltávolítása;
• Arcüregfeltöltés;
• Arcüregzárás;
• Implantátum beültetése;
• Szájüregi fehér elváltozások diagnosztikája és kezelése (rákszűrés);
• Állkapocs-ízületi bántalmak és arcfájdalmak kezelése;
• Csontpótló műtétek;
• Nyálmirigybetegségek kezelése;
• Szájban- és ajkon kialakult elváltozások eltávolítása;
• Elő nem tört fogak eltávolítása; ezek fogszabályozása;